„Az USA multicégei a tengerentúlra is kiterjesztik a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységüket, mely döntésről valószínűleg aszerint alkotunk véleményt, hogy a félig üres vagy a félig teli poharat látjuk...
A félig üres gondolkodásmód szerint, ha az amerikai cégek kiszervezik a tengerentúlra a K+F tevékenységüket, azzal veszélybe sodorják az USA technológiai vezető szerepét, mely az amerikai dolgozókat és az amerikai gazdaságot is negatívan fogja érinteni. Jogos az aggodalom, ugyanis az Egyesült Államokon kívül kifejlesztett technológiák kevesebb hasznot hoznak az USA gazdaságának, és nehezebb is levédetni a szellemi tulajdonnak járó védelemmel.
A félig teli válasz erre az, hogy a technológiai kiválóság központjai egyébként is kialakulóban vannak szerte a világon az amerikai cégek asszisztálása nélkül is. Ha az amerikai cégek lépést akarnak tartani a csúcstechnológiákkal, akkor világszerte együtt kell dolgozniuk a kutatókkal és a szakértőkkel, nem pedig elhatárolódni tőlük. Ráadásul, ha az amerikai multik K+F központokat létesítenek más országokban, azzal rákapcsolódhatnak az ottani ellátási láncokra és hozzáférhetnek a piacaikon lévő fogyasztókhoz.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az amerikai konzervatív reneszánsz elindítója, Russell Kirk szembekerült a neokonzervatívokkal, segítette John Lukacsot és Molnár Tamást is. Most jelent meg fő műve, A konzervatív eszme az Alapjogokért Központ gondozásában. A munka egyik fordítójával, Kirk kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgettünk.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.